Bevezető gondolatok
Hosszú évekre visszanyúló vita hazánkban, hogy etikus-e éjjellátó céltávcsővel vadászni. Nagyapám az 1940-es években kezdett vadászni, golyós puskáján négyszeres nagyítású, az akkori kor technikai színvonalának megfelelő kiváló német céltávcső volt. Azok az öreg vadászok, akik a XX. század elején vagy az 1800-as évek második felében születtek, gyakran mondogatták neki: nem etikus céltávcsővel vadászni, esélyt kell adni a vadnak. Nagyapámnak ezzel kapcsolatban az volt a véleménye, hogy az érvel elsősorban a nyílt irányzék mellett, aki nem tudja megvenni a céltávcsövet.
A 2000-es években az éjjellátó eszközök, napjainkban a hőkamerák kezdenek rohamosan elterjedni a piacon, és a vadásztársadalom azóta két részre oszlik: akinek van, harciasan érvel mellette (főleg, aki a kereskedelemben is érdekelt), aki pedig nem engedheti meg magának, az határozottan ellenzi. Érvek és ellenérvek csapnak össze, lássunk ezekből néhány jellemzőt. Az elektronikus optikai eszközök mellett szóló érvek: kíméletesebb a vadnak, mint meglámpázni, és kapásból rálőni. Emellett biztonságosabb is, hiszen előtte meg lehet nézni, hogy nem ember jön ki a kukoricából, akire ráemeljük a puskát. A vadkárelhárítás hatékonysága pedig (vaddisznó esetében) ilyen technikai eszközök nélkül lényegesen kisebb. Ellenük szóló érv az, hogy a vadnak legalább éjszaka nyugalomra van szüksége. Etikátlan, nem ad esélyt a vadnak. Ellenérvként hozzák fel továbbá, hogy egy ilyen eszközökkel felszerelt vadász komoly „mészárlást” rendezhet a vadállományban éjszaka, és az egy vadászaton elejtett több vad közül nem biztos, hogy mind bekerül a hűtőházba, lehet, hogy egy-kettő közvetlenül a csomagtartóban fog összeesni… Persze tegyük hozzá rögtön: aki etikátlan, lop, kapzsi, az éjjellátó nélkül is így fog viselkedni. Hangsúlyozom, hogy az elektronikus optikai eszközökkel kapcsolatos etikai vitában nem kívánok állást foglalni. Célom csupán az, hogy a jogi szabályozás jelenlegi helyzetéről adjak objektív, értékelésmentes bemutatást úgy, hogy a nem jogász végzettségű hallgatóság számára is érthető legyen. A témával a gyakorlatban is foglalkozó ügyvédként és egyetemi professzorként is többször kapcsolatba kerültem az elektronikus optikai eszközök problémakörével.
Rövid tanulmányomban az ügyvédi gyakorlatom alapján is azt fogom bemutatni, hogy az elektronikus optikai eszközök tartása, birtoklása semmilyen körülmények között nem minősül bűncselekménynek. Elektronikus optikai céltávcsövek (hőkamerás vagy éjjellátó céltávcső, beépített szálkereszttel) megvásárlása, birtoklása szintén nem bűncselekmény, de a vadászat során történő használata viszont már bűncselekménynek minősül, 2016. július 1. óta[1].
A tanulmány első felében a fogalom meghatározását, második felében pedig a jogi minősítést mutatom be. Ennek keretében bizonyítani fogom, hogy az engedély nélküli birtoklás, megszerzés, tartás magánszemélyek esetében semmilyen éjjellátó vagy hőkamera esetében nem bűncselekmény (tehát céltávcsövek esetében sem), az engedély nélküli kereskedelem, szervízhálózat működtetése viszont már haditechnikai eszközzel visszaélésnek minősül, tehát bűncselekmény. Be fogom mutatni végül, hogy mikor minősül orvvadászatnak az éjjellátó vagy hőkamerás eszközök használata. Az előadásom végén pedig összefoglalom, hogy legálisan milyen körülmények között lehet egy sportvadásznál éjjellátó vagy hőkamera.
[1] A 2015. évi CLXXXIII. tv. 20. §-a ekkor emelte be a tiltott vadászati eszközök közé az elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló, éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközöket.
Összefoglalás
Ügyvédi munkám során úgy látom, a gyakorlatban ma még viszonylag ritkán fordul elő, hogy éjjellátó vagy hőkamera céltávcső vadászat során történő használata (vadászat alatt birtoklása) miatt bűncselekmény gyanújával büntetőeljárás induljon. Az viszont a jövőben negatív tendencia lehet majd, ha a hatóságok a helytelen jogszabály-értelmezésből adódóan olyan cselekményeket minősítenek bűncselekménynek, amelyek esetében kizárható a tényállásszerűség.
Az éjjellátó illetve hőkamerás céltávcsövek kereskedelme bizonyos esetekben minősülhet ugyan bűncselekmények, de a megszerzése és a tartása nem. Bármelyik sportvadász bármilyen típusból, bármennyit tarthat otthon külön engedély nélkül. Ezeket el is viheti magával az erdőbe, ha nem vadászni megy, csak természetjártás céljából, azaz éjszakai vadmegfigyelés, éjszakai fotózás stb. vannak nála ilyen eszközök. Ha rendőri ellenőrzés során ilyen eszközt találnak egy sportvadásznál, de már a vadászat idejének lejárta után, álláspontom szerint az sem bűncselekmény.